A Moody's Ratings hitelminősítő intézet egy fokozattal lejjebb sorolta Szlovákia államadós-besorolását, elsősorban az intézményi kihívások és a politikai kockázatok miatt. Az ország hosszú távú adósbesorolása stabil kilátással A3-ra csökkent, ami megegyezik több euróövezeti társország, köztük Szlovénia, Horvátország és Portugália besorolásával - számolt be a Bloomberg.
A közép-európai országok hitelminősítési kilátásai stabilak maradhatnak 2025-ig, de az új amerikai kormányzat lépései, amelyeket Donald Trump a kampányában beígért, illetve a geopolitikai feszültségek kockázatokat jelenthetnek – derül ki az S&P Global legfrissebb jelentéséből. A hitelminősítő intézet szerint a régió gazdaságai rugalmasak, de a külső tényezők alakulása komoly kihívást jelenthet.
A csapból is az európai gazdaság szenvedése folyik manapság, a kontinens teljesítményét rendre lekicsinylik az USA-hoz, de még Kínához képest is. Rövid távon valóban nem jó a helyzet: a GDP immár két éve gyakorlatilag stagnál, miközben az USA gyorsan növekszik. Ám a várakozások szerint az európai lassulás átmeneti lesz, és a körülményeket látva nem is tekinthető meglepőnek. Az Amerikához képest vélt lemaradás egy része pedig illúzió: noha a gazdaság méretében valóban jócskán elhúzott az USA Európától, a lakosság számára fontosabb fejlettségi mutatókban Európa voltaképp felzárkózást mutat. Ha pedig a gyorsabb amerikai növekedésre mutogatunk, tudnunk kell azt is, hogy az USA milyen árat fizetett a növekedési többletért.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
A francia kormány bukása után a Moody's hitelminősítő aggodalmát fejezte ki az ország pénzügyei miatt - jelentette a Figaro.
Miközben Európa egy esetleges kereskedelmi háborúra készül, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép, az EU két legnagyobb gazdasága nehézségekkel küzd. Míg Németországban tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz növekedés, addig Franciaországban jövőre várhatóan kevesebb mint 1%-kal nő majd a gazdaság. Vajon Európa gazdasági stagnálása az elégtelen keynesi ösztönzők eredménye, vagy a túlságosan nagyra nőtt és nem elég rugalmas jóléti állam az oka a gondoknak? Akármelyik is igaz, egyértelmű, hogy azok, akik azt hiszik, hogy olyan egyszerű intézkedések, mint a magasabb költségvetési hiány vagy az alacsonyabb kamatok megoldhatják Európa problémáit, elszakadtak a valóságtól.
Jövő héten ülhet össze a kínai vezetés, hogy a gazdaság kilátásairól tárgyaljanak és kitűzzék a következő évre vonatkozó célokat és elvárásokat. Egyesek abban reménykednek, hogy fontos információkat kaphatunk arról, hogy mikor várható érdemi fiskális lazítás a központi kormányzat részéről. A részvénypiacok általában előre beárazzák ezeket az eseményeket, majd a bejelentés után alábbhagy a lelkesedés a kínai részvénypiacon.
Donaáld Trump megválasztása után egyértelműnek tűnt az irány a dollárban. Az újraéledő vámháború és az elnök gazdaságélénkítő intézkedései miatt csak erősödhet a dollár. A héten viszont ezzel a narratívával élesen ellentmondó mozgásokat látunk, miközben nagyon fontos szintekhez érkezett el a zöldhasú a grafikonon is. Ha pedig a dollárban komoly mozgásokat látunk, az sok más pénzügyi befektetés sorsát is meghatározhatja.
A kormánynak nincs árfolyamcélja. A befektetőknek az a kiszámítható, akkor lehet tervezni hosszú távra, ha az árfolyam viszonylag állandó. Az elmúlt hetek negatívuma, hogy ez jelenleg nem így van. Azt reméljük, hogy ez megszüntethető - mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Októberben 6,19 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
A román költségvetési hiány csökkentése komoly kihívást jelent az ország számára. Az Európai Unió legmagasabb deficitjével küzdő Románia előtt álló feladat nehézségeiről és a lehetséges megoldásokról nyilatkozott a Költségvetési Tanács vezetője egy budapesti konferencián.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el idén, ami közvetlenül és közvetve is súlyosan terheli a költségvetést, miközben szűkíti a kormány mozgásterét. Az uniós támogatások elbukása, a melléjük kiszámlázott EU-s bírságok a költségvetési hiány növekedéséhez vezethetnek, mivel a programok előfinanszírozása az ESA-szabályok miatt csak akkor semleges, ha az EU visszatéríti az összegeket. A kormány által tervezett GDP-növekedési és hiánycsökkentési célokat tovább rontja az exportpiacok lassulása, a belső fogyasztás mérséklődése és a gyengülő forint hatása.
A befektetőkre jelentős kihívás vár 2025-ben az euróövezeti államkötvények piacán. Az Európai Központi Bank (EKB) támogatása nélkül kell rekordmennyiségű kötvényt felvásárolniuk, miközben a politikai és gazdasági bizonytalanság továbbra is nyomást gyakorol a hitelfelvételi költségekre. A szakértők szerint a piacok képesek lesznek kezelni a helyzetet, de a hosszú távú hozamok emelkedésére számítanak.
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetett, hogy az euróövezet újabb adósságválsággal nézhet szembe, ha nem sikerül növelni a gazdasági növekedést, csökkenteni az államadósságot és megoldani a politikai bizonytalanságokat. Az EKB éves pénzügyi stabilitási jelentésében hangsúlyozta a magas adósságszintek és költségvetési hiányok, valamint a gyenge növekedés és a politikai bizonytalanságok okozta kockázatokat.
Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.
Idén mindössze 0,6%-kal nőhet a magyar gazdaság az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint. A GDP-növekedés jövőre is szerény lesz, mindössze 1,8%-os. Ez messze elmarad a kormány 3-6%-os növekedési sávjától. A Bizottság szerint a hiány magas marad és az államadósság is emelkedik idén.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
